Fekete Valér

A kiadó karikatúra pályázatára barátaim hívták fel a figyelmemet, amikor egy átmulatott pesti éjszaka után éppen az a PestiEst került a kezünk ügyébe, amiben a pár soros pályázati hirdetmény volt. Már másnap felhívtam a kiadót, és mondtam nekik, hogy ezt a pályázatot nekem írták ki, mert nyolcéves korom óta várok arra, hogy valakinek történelmi karikatúrákra és illusztrációkra legyen szüksége, hogy várakat és lovagokat rajzolhassak. A pályázat diákoknak és töritanároknak lett kiírva, így mondtam a kiadónak, hogy én történelem szakot végeztem, a Népszabadságban megjelentek néha karikatúráim, és diák is vagyok, mert most francia szakon tanulok tovább. Megtudtam, hol szerezhetem be a részletes kiírást, a rajztémákat, hazamentem Egerbe és rögtön nekifogtam a rajzolásnak.
Néhány nap múlva el is küldtem vagy 8-10 karikatúrát. A kiadóból másnap Kósa Edit hívott fel, hogy bár még alig jelent meg a felhívás, és én vagyok az első beküldő, de ha később már senki más nem jelentkezik, akkor is megérte nekik a pályázatot kiírni, mert annyira tetszenek a rajzaim. Hát majd eldobtam magam…
Így jött létre a nagy találkozás! A pályázatot természetesen én nyertem meg, és kiadói szerződést is kötöttünk. Noha tudom, hogy a kiadó ezt a pályázatot a humoros könyvsorozatának a jobb megismertsége végett hirdette meg, és a végén rengeteg rajzot kaptak, abban biztos vagyok, hogy ők is boldogok velem. Azóta ugyanis már két másik kötetbe is készítettem nekik rajzokat: A sárkány pallosába egy térképrajzot, amiről az egyik lovasfigurát az oldalszámozás mellé is átemelték, valamint a Hol hőseink vére folyt… kötetbe 10 csatarajzot.
Tervezzük Editékkel, hogy „Valér füzeteket” adnak ki, melynek első darabjai a Kalamona üzelmei címet fogják viselni. De előbb a struccos könyvekhez akarnak még tőlem illusztrációkat, az újabb kiadáshoz.